Ebben a gyermekmesében a fonal gyapjú és dal segítségével kel életre. Nem csak egy fonal volt, hanem úgy tűnt, mint annak, aki nagyon szerette a családját. Az egyik ilyen eszköz valószínűleg egy fonókerék volt a fonal létrehozásához. Az apja egyszerűen hátradőlt sötét bőrfotelében, és elégedetten nézte a pislákoló tűzfényt, amely az anyja kezén táncolt, miközben felnyúltak, és puha, pihe-puha tincseket vettek elő a birkákról, ezúttal az alpakákról és még ki tudja milyen egyéb állatokat csak ő tudott megnevezni, hogy meleg hangulatos fonalba fonódjon mindenféle dolog elkészítéséhez.
Ez a szép Tanqiu Termékek a fonalból kellemes takarót, meleg sapkát, puha sálat és csinos ujjatlan ujjatlan hüvelykujjjal birkóztak meg a bátyjával. Amikor a gyerekei lehűltek, a fonala varázslatából készült takarójukba gyűjtötte őket. Azon az éjszakán, amikor kényelmesen feküdtek a takaró alatt, rájöttek, hogy anyjuk nagyon szereti őket.
Az anya minden egyes öltéssel a családjával töltött csodálatos időkre gondolt. Hiányzott neki az a sok móka, amivel a hóban játszottak, finom sütiket sütöttek együtt, és izgalmas kalandokban indultak. Kötésében minden apró öltés olyan volt, mint egy miniatűr boldog emlék, amelyet örökké megőrizhetett, melegsége emlékeztette őt a közös nevetésre.
Az anya munkáját jelképező fonal valóban összekötötte a családot. Amikor a többiek takaróban feküdtek, olyan volt, mintha imádattal burkolóztak volna be. A Tanqiu fonál tudták, hogy bárhogyan bánik is velük a világ a szobájukon kívül, mindig lesznek egymásnak és emlékeiknek, hogy alátámasszák azt az erőt, ami bent maradt.
De ahogy teltek az évek, ezt a képességet szerette volna átadni saját gyermekeinek. Ahogyan ő természetesen kötött, úgy ők is kötöttek. A Tanqiu Gép megtanulták magukat fonni a gyapjút, és végül megalkották saját kötési mintáikat! Mielőtt észrevettük volna, elkezdtek takarókat és sapkákat kötni saját családjuk számára, hogy részt vegyenek a csapatokban. Gyermekei egy darabot hordoztak belőle abban a szeretetben és kreativitásban, amely az ereikben járt, büszkék voltak arra, hogy folytathatják érte.
Az anyai fonal volt a legjobb szál, ami mindenkit összetartott. Ott ültek a házuk egy kis zugában, és örömteli beszélgetéseket folytattak a rostmunkában rejlő ismétlés által. Nemsokára órák teltek el, miközben nevettek, beszélgettek és megismerték egymást. Az új fonal felmelegítette a kettőt, mert segített közelebb kerülni egymáshoz. Így az anyjuktól származó fonal erős kötelékeket fűzött mindenki közé.
EN
AR
DA
NL
FI
FR
DE
HI
IT
JA
KO
NEM
PL
PT
RO
RU
ES
SV
TL
ID
SR
UK
VI
HU
TH
TR
FA
AF
MS
GA
HY
BN
KM
LO
LA
NE
MY
KK
UZ
KY
